Szegény kis blogom, hát jól elfelejtettelek. Pedig most nem dolgozom, mikor abbahagytam a munkát úgy elterveztem, hogy mennyi mindenre lesz időm, és mennyi mindent fogok csinálni. Aztán a fele persze elmarad. De a hasam (vagyis a baba) is növekszik, és egyre lassabb és tehetetlenebb vagyok. :) Még egy hónapig. Aztán már babázom. 

Sok minden mondanivalóm van, de nem akarok folyton csak a terhességről meg a babáról írni, az internet már így is el van árasztva ezzel kapcsolatos cikkekkel, videókkal, blogokkal, mindennel. Én szoktam inkább azokat olvasni. Óriási dolog ez az internet, bármi tünetet, akármit tapasztalok magamon, csak rákeresek, és kiderül, hogy ez teljesen normális, és elolvashatom mások tapasztalatait a témában. Így nem kell pánikolni, orvoshoz rohangálni, vagy hívogatni az orvost a kérdésekkel. Mennyivel könnyebb azért minden, persze nem csak ez, a mai generációnak. Már nem mossuk a pelenkát, az orvostudomány fejlett és szinte mindent meg tudnak mondani, állapítani, sok mindenre van megoldás, amire eddig nem volt. Vitaminokat szedünk, interneten olvassuk az infókat és ki sem kell tenni hozzá a lábunkat a lakásból. És mégis sokan panaszkodnak és nyavalyognak, pedig már sokkal biztonságosabb minden,mint régen volt. Például akkor, amikor én megszülettem. :)

Amúgy ez az itthon lét nekem nem jön be, főleg így, hogy egyedül vagyok sokat. Unatkozom, és várandósság ide, vagy oda, mindig ki kell mennem egy kicsit. Ha tehetem, minden nap kimegyek sétálni, együtt megyünk vásárolni, amíg jó idő volt hetente többször lementünk úszni is (most már kicsit fázom a vízben). De az orvos is azt mondta, hogy az jót tesz. Vannak emberek, akik végtelen mennyiségűt tudnak aludni, hát én nem vagyok ilyen. Ha nem megyek ki egy kicsit a friss levegőre, sétálni, mozogni, akkor nem tudok aludni este. Pedig azért főzök, mosok, takarítok, stb. de abban nem fáradok el eléggé.

Nem tudnék háziasszony lenni egész életemben. Nekem szükségem van rá, hogy menjek dolgozni, hogy más emberekkel is legyek egy kicsit a családomon kívül, más hatások is érjenek, más sikerek és kudarcok. Még ha fárasztóbb is munka mellett csinálni a házimunkát meg mindent, szerintem bekattannék egy idő után itthon. Nem tudom egyes nők hogy bírják... Mondjuk ez a veszély szerintem nem fenyeget, hacsak nem egy ismeretlen távoli rokontól örökölünk egy soha el nem fogyó összeget. :))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.