2009.04.06. 11:09
...
Megint vége lett a hétvégének. Bár a buli – elnézést az érintettektől – szerintem nem sikerült túl jól, mert elég unalmas volt, azért a hétvége összességében jó volt. Vasárnap voltunk úszni, és délután a
Egy beszélgetés közben megint megkaptam a fejemhez pénteken, hogy „Kicsit túl válogatós vagy, nem? Nagyok az igények…”.
Én nem érzem így. Megint itt a tavasz (hányadik már így…) és tényleg szeretnék már szerelmes lenni, valakit szeretni. Nem kell, hogy Brad Pitt külső legyen, vagy tele legyen pénzzel, ilyen igényeim sosem voltak. Csak összhang legyen.
A szerelem az, amikor remeg az ember lába, és gombóc van a gyomrában találkozás előtt. Amikor odaadjuk a másiknak az utolsó süteményt, meg a grillcsirke legjobb részeit. Amikor kedvünk van főzni a másiknak, azt, amit ő szeret, annak ellenére, hogy magunknak soha nem főzünk, mert nem tartjuk fontosnak.
Lehet, hogy pont ez a nagy igény, én már nem tudom. Persze, olyat könnyű találni, aki a házassága mellett szórakozna egy kicsit, vagy jobb esetben nincs házassága, de mégsem érdekli milyen vagy, csak szórakozásra vágyik, időtöltésre az unalmas percekben. Legyünk együtt egyedül, ha már mindketten egyedül vagyunk. A jó múltkor kaptam SMS-t valakitől (régről), hogy találkozhatnánk újra, de csinos vagy, bla bla. Viccből megjegyeztem (ismervén, hogy milyen…), rendben, de nincs szex, itt a tavasz elmehetünk kirándulni, nagyon szívesen beszélgetek. Többet se üzent, így kell lerázni az ilyeneket:)
Hát, így vagyunk. De azzal biztatom magam, hogy talán csak nem a megfelelő emberekkel találkozom, és majd mindennek eljön az ideje. Azért az idő szép, az élet halad:)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.