Gyerekkoromban mindig azt mondtam, hogy állatorvos leszek. Vagy biológus. Néztem a természetfilmeket, olvastam sok állatos könyvet. És kaptam is karácsonyra, szülinapra: Kis Brehm, Az állatvilág csodái, stb. fel sem tudnám sorolni. (Most is nagyon szeretek állatokat fotózni, azt szeretek a legjobban fényképezni, természetfotókat. Órákig el tudom nézegetni az állatokat, még akár egy pókot is, ahogy szövi a hálóját, múltkor végignéztem egyet, hát, az valami csodálatos, mennyi munkája van benne, megy körbe-körbe, és mindössze egy éjszakára tart ki a háló, másnap kezdi elölről). Irigykedve nézem a természetfilmekben a biológusokat, akiknek ez tényleg megadatott az életükben.

Jó tanuló voltam. Aztán amikor vége lett az általános iskolának, és el kellett dönteni, mit csináljak, a szüleim azt mondták, menjek szakközépiskolába, az a lényeg, hogy legyen az embernek egy szakmája. Így végül közgazdasági szakközépiskolába mentem, ami egyáltalán nem érdekelt. Ott már nem is voltam annyira jó tanuló, csak a humán tantárgyakból, magyar, angol… biológia nem is volt. Nagyon sajnálom már, hogy nem voltam tudatosabb akkor, de hát 14 évesen ki tudja még, mit lenne a jó, mit kellene csinálni… kevés olyan szerencsés ember van. A szakközépiskolának is vége lett, és én elmentem egy néhány hónapos irodavezető tanfolyamra, vagy valami ilyesmi. Onnan kerültem be az első munkahelyemre, ügyfélszolgálatra. Merthogy a szüleim elváltak, dolgozni kellett, nem tudtam volna kereset nélkül lenni még évekig (így utólag belegondolva persze tudtam volna, egyetem mellett dolgozni valamit…). Mindegy, onnan pedig átjöttem a jelenlegi munkahelyemre, és itt vagyok közel tíz éve. Elkapott a malom: pénzt keresni, lakásra gyűjteni, megélni, utazni, stb. Persze, közben elvégeztem levelezőn egy főiskolát, és tanultam tovább az angolt. A főiskola már tudatosabb választás volt, mert a pedagógia tényleg érdekel. És ezt lehetett levelezőn is végezni. És most… persze, állatorvos már nem leszek, de sok dolgot szeretek még. Közelíteni kell egymáshoz a két helyzetet: amit csinálok, és amit szeretek csinálni (de csúnya szó ez, de most nincs kedvem szinomimákat keresgélni...). 

Elég nehéz feladat…de majd megoldom, ahogy más dolgokat is. Az univerzum mellém áll, ha akarok valamit, ugye…:-) Várom a támogatókat, a bankszámlaszámom 123.... :))

A sirályokat különösen szeretem..:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.