A mai estét én... 2 pontosra értékelem.

Amíg a Gödör előtt ültünk a fűben, egy-egy sörrel a kezünkben, mesélte egy srác -és én megjegyeztem, hogy ezt tuti felteszem a blogomba! - hogy ha az ember két ping-pong labdát szorít a szeméhez, és a rádióban az adás nélküli zúgást hallgatja, akkor néhány perc után elkezd hallucinálni. Mert nem éri semmi inger az agyat, így gyárt magának képeket. Kipróbálta, működik. Na, ezt én is le fogom tesztelni, csak pill. nincs olyan lasztim, majd veszek a Teszkóóóban:) Ennyit a ping-pong labda flash-ről, a találékonyságról, és arról, hogy milyen hihetetlen az emberi elme.

1. Ha olyan emberek kerülnek össze, akiknek eltérő az értékrendje, és az érdeklődési köre, akkor nehéz összehangolódni, és jó bulit csinálni. De mégis erőltetjük, hogy bebizonyítsuk, jó ötlet volt és megy ez nekünk, ha akarjuk! Egészen addig erőltetjük, amíg mindenki berúg, és akkor már mindegy. De elmondhatjuk (nem őszintén, igaz), hogy igazunk lett, és mindenki jól érezte magát.

2. Amit el akartam mondani, pont azt nem mondtam el. Csak száz másik baromságot... Mert a körülmények és az ember belső gátlásai nem engedik meg. Pedig néha megfulladok, hogy nem beszélhetek arról, amiről szeretnék. Hogy mennyire más lenne minden, ha minden más lenne...Erre van a blog.

3. Ha nem lennének a régi barátaim, nem tudom, mi lenne velem! Ők adják a biztonságot, mert tudom, hogy mindig, minden helyzetben, minden körülmények között szeretnek:)

Holnap (ma) vasárnap, és Bikini lesz a Zöld Pardonban, és már százszor voltam, de százegyedszer is elmegyek... Hétfőn PaSo, szerdán pedig Pál Utcai Fiúk, mindegyiken ott a helyem! Pénteken a Kiscsillag is jó volt, ez az én világom:) 

Én nem vagyok a külsőségek embere, nem gondolom, hogy mindig, mindenkinek tökéletesnek kell mutatnia magát, és hogy mindig alkalmazkodni kell mások elvárásaihoz...Nem hiszem, hogy mindig adni kell mások véleményére, és azt sem, hogy attól leszünk boldogok, ha egyre több tárgyi dolgunk van, de közben elnyomjuk az érzelmeinket. Nem akarom azt gondolni, hogy mindig a külső számít, és hogy fontosabb vagyok az embereknek kivágott pólóban, mint garbóban... pedig az élet néha ezt mutatja, de nem szeretném elhinni...

A PUF koncerthez egy kis ajánló:

És a Kiscsillag:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.