Vannak számok, amiket mindig megkönnyezek, akárhányszor hallgatom meg, ez ciki?:) Ezen nőttem fel, a nagyszüleimnél szólt régen, gyerekkoromban gyakran énekelgettük... Kirándultunk, sakkoztunk, snapszeroztunk, énekeltünk, pingpongoztunk, tollasoztunk, mennyire más világ volt az! Egészen elérzékenyülök tőle még most is, ha erre gondolok, közel húsz év elteltével. Időnként meghallgatom, és ilyenkor egyszerre vagyok szomorú is meg vidám is...

Meg ezt:

"Vannak bizonyos esték, mikor csend borul a házra, és ő egy régi dalt dúdol magába..." :)Sokan nem szeretik ezeket a régi dalokat, pedig örök értékek... Nekem csupa jó emlékem kötődik hozzájuk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.