Találtam egy irodalmi oldalt, ahol kortárs írók művei találhatóak meg (http://www.kortarsonline.hu/0904/index.html), és mindenki figyelmébe szeretnék ajánlani innen két verset:)

Jahoda Sándor

 Undorító mű

Műanyag világ!
Mi lehet szebb dolog
a végednél?

Amíg írok…

amíg írok
remélek

de kár hogy nem
regények

Komolyak, nem?:) És egy jó...:

Pintér Lajos

körtés csendélet

a béke téri piacon

nagyanyám körtét
árul
itt a klappkörte
itt a klappkörte
kiabálja
kiabálja a drága

de a nagy üzletet
nem ő csinálja
csak magát szépen
megrongálja
áldja az isten áldja

virágzó körtefák

virágzó körtefák
mint táncoló menyasszonyok
a tavaszi szélben
virágzó körtefák
a napsütésben fényben
fölöttük varjak
károgó öregasszonyok
feketében
fölöttük varjak
a meghasadt eget
röptükkel összevarrják
táncoló integető
lányok az útszélen
parázna billegetők
lábukon könnyű papucs
a piros pipacs

virágzik az akác is
fürtösen lóg a virága
habzó akácvirág
a kisgyerek letépi rágja
a kisgyerek letépi rágja

körtefa szikrázó ága
akác mézédes virága
az a kisgyerek
én voltam én

jártam az ég peremén

körtepálinka

régi füveskönyvet
lapoztunk nagymamával
ki eperpálinkát iszik
száz évig él
olvastuk ki belőle
eperpálinkát főzetett
nagymama
megittuk vígan
egészségedre egészségedre
kiáltottuk megrészegülten
de ő már nem él

eperpálinkát iszom mama
hogy elhiggyem a mesét
aki ezt megissza
száz évig él

meghalunk mind
csak virágzó körtefákban
élünk örökké
csak virágzó verssorokban

körtepálinka eperpálinka
körtepálinka eperpálinka
aki elhitte a gyerekmesét
hogy egy pohár pálinkától
száz évig él
az a felnőtt meg
én voltam én

jártam a lét peremén

Próbálom megérteni a kortárs művészetet, de valahogy nem megy... nem vagyok eléggé haladó gondolkodású, talán. Voltunk a Magyar Nemzeti Galériában néhány hónapja, "Az idő legújabb cáfolata" kiállításon, és ott sem érintett meg ez az újkori művészet (http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/2/2238). Mindenféle anyagokból (kb. kidobott kályhacsőtől kezdve alumínium és fadeszkákból összeszegelt nonfiguratív szobrok) mindenféle furcsa dolgot összeeszkábáltak, ami aztán művészeti alkotássá válik, bár biztosan van, aki meglátja benne azt a mélységet és tartalmat, amit kell... Például a festményeknél. Van rajta néhány színfolt, meg egy-két kriksz-kraksz és vonal. Nézzük, hogy mit ábrázolhat, de nem jövünk rá. Aztán a kép alatt van valami ehhez hasonló cím: Anyám alkonyatkor újságot olvas a kerti padon:)

Ez mondjuk jópofa, mindháromnak az árnyéka kacsa:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.