Október 26-a van... újabb hétfő. Vagy inkább megint hétfő. Szerény számításaim szerint 59 nap múlva itt a Karácsony. Egy újabb Karácsony egyedülállóként, már előre elegem van belőle, nagyon nem várom. És hogy folytassam a panaszkodást, nagyon meg is fáztam. Bár a saját elveim szerint minden betegségnek és immunrendszer gyengülésnek lelki oka van, de azzal most nem foglalkoztam, hogy ennek a náthának mi lehet a hátterében.

Ma oktatáson voltam. Nehéz bármit is írni, ha az ember agya a nap folyamán megtelt rövidítésekkel. Valószínűleg ilyenekkel fogok álmodni, PSTN, ADSL, VOIP, VOCA, STB. (az utolsó persze csak annyit jelent,hogy és a többi:)) Furcsa, hogy az egyik nap az ember még sétálgat a természetben és fotózgat az őszi napsütésben, aztán mire feleszmél már a városi forgatagban az internet létesítésekről szóló agytágítást hallgatja.

Ha minden másképp lenne, ha nem kéne az ember lányának az életét tervezgetni, meg multiknál dolgozni kódszámként a kis fizetéséért, mert megadatnának a szükséges dolgok maguktól, akkor... minden másképp lenne! Vennék valami (legalább) másfél milliós fényképezőgépet, elmennék még néhány tanfolyamra, aztán ellennék azzal, amit szeretek. De lehet, hogy akkor nem kéne semmiért sem küzdeni, és nem is én lennék én, hanem valami hülye picsa (bár lehet, hogy mások szerint így is az vagyok, én persze nem tartom magamat annak - a szerk. megj.).

Na, de hülyeség azon gondolkodni, mi lenne, ha, mert azt a végtelenségig lehetne folytatni. Ráadásul, lehetnék rámenősebb, agyafúrtabb, ötletesebb, nyomulósabb, mittudomén, és akkor már lenne másfél millás gépem biztos. Meg autó, notebook, plazmatévé beépített házimozi rendszerrel, projektor, meg óriás hifi óriáshangfalakkal, csak Miele háztartási gépek... huh... Tényleg szeretem a műszaki cikkeket, ami nem túl lányos dolog.

Azért megvagyok nélkülük is, vagy az egyszerűbb változatukkal.

Most azt hiszem, lassan lecsatlakozom az ADSL vonalamról, leviszem a kutyát sétálni, közben telefonálok egyet 3G hálózaton, majd bekapcsolom egy kicsit a kábeltévét... és megyek aludni.

Ui.: azért még olvasom egy kicsit. Most épp Gerald Durrell Istenek kertje című könyvét. Ez az első könyv, amit tőle olvasok, és annyira szórakoztató, úgy érzem beszerzem a többit is.

És a karácsonyi magányossághoz egy kis zene... az egyik régi kedvencem, bár sok van (a klipje viszont felettébb érdekes:).

A magyar változata is hasonlóan szép, Aradszky László előadásában megtalálható itt: http://hu.netlog.com/go/explore/videos/videoid=hu-448223

Egyedül te segíthetsz nékem, Mondd, hogy számíthatok rád...:) Csak az nyissa meg, aki szereti a romantikus régi számokat!!!:) Régen a kedvenc mulatós helyünkön minden este játszották ezt élőben, Délegyházán.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.