Január 6-án lesz 2 éves a blog. Egy serdülő varjú.:)

Ezért szeretem a Paulo Coelho könyveit... De ezt inkább nem is kommentálom, anélkül is mindenki érteni fogja. Csak megfájdulna a szívem tőle... fáj a szívem érted.:)

„… amikor az emberek a reinkarnációra gondolnak, mindig beleütköznek egy nagyon nehéz kérdésbe, ami így hangzik: Ha kezdetben olyan kevés ember volt a Földön, most pedig ilyen sok,  akkor honnan jött ez a rengeteg új lélek?

            Brida visszafojtott lélegzettel hallgatta. Ő is sokszor feltette magának ezt a kérdést.

- A válasz egyszerű – mondta Wicca, amikor már eleget húzta az időt, élvezve a lány izgatottságát. – Bizonyos reinkarnációk alkalmával megkettőződünk. Akárcsak a kristályok és a csillagok, a sejtek és a növények, a lelkünk is kettéosztódik. Kettéválik, és az így keletkezett új lelkek szintén kettéválnak, és így tovább, mígnem néhány nemzedéken belül benépesítjük az egész Földet.

- És a két fél közül az egyik mindig tudja, hogy kié? – kérdezte Brida. Rengeteg új kérdés merült fel benne, de szép sorjában akarta őket feltenni, és ez tűnt a legfontosabbnak.

- Mindannyian annak a részei vagyunk, amit az alkimisták Anima Mundinak, Alma Mundinak, azaz a Világ Lelkének hívnak – mondta Wicca, válasz nélkül hagyva Brida kérdését. – Az az igazság, hogy ha az Anima Mundi csak osztódna, akkor egyre nagyobbra nőne, de egyúttal egyre jobban el is gyengülne. Ezért nem csak osztódunk, hanem újra meg újra össze is találkozunk. És ezt a találkozást hívják Szerelemnek. Mert amikor egy lélek kettéosztódik,  mindig egy férfi és egy női lélek lesz belőle. A Teremtés könyvében így van leírva: Ádám lelke kettéosztódott, és Éva belőle született.”

„ – És hogy ismerem föl a Másik Felemet?

Brida úgy érezte, hogy ez a legfontosabb kérdés, amit valaha föltett.

Wicca nevetett. Ő is kérdezte már ugyanezt, ugyanolyan izgatottan, mint ez a lány. A Másik Felünket föl lehet ismerni a szeme csillogásából – az emberek az idők kezdete óta így ismerik fel az igaz szerelmüket. „

„ – Kockáztatva – felelte végül. – Vállalva a vereség, a csalódás, a kiábrándulás kockázatát, és soha fel nem adva a Szerelem keresését. Aki nem adja fel, az győz.”

„ – A Teremtésnek egyetlen lényege van – mondta. – Ezt a lényeget pedig úgy hívják, hogy Szerelem. A Szerelem az az erő, amely újraegyesít minket, hogy összesűrítse a különböző életekben, a világ különböző helyein összegyűlt tapasztalatokat. Az egész Földért felelősek vagyunk, hiszen nem tudhatjuk, hogy hol vannak a Másik Feleink, akikkel egyek voltunk az idők kezdetén. Ha ők jól vannak, akkor mi is boldogok leszünk. Ha rosszul vannak, akkor mi is szenvedni fogunk, mert részesülünk a fájdalmukból, akár öntudatlanul is. De főleg azért vagyunk felelősek, hogy minden reinkarnációnkban legalább egyszer újraegyesüljünk a Másik Felünkkel, aki biztosan keresztezi az utunkat valahol. Ha csak pillanatokra is, de újra eggyé kell válnunk, mert ezek a pillanatok olyan erős Szerelmet hordoznak magukban, amely az egész hátralevő életünknek értelmet ad.”

„ – Persze hagyhatjuk, hogy a Másik Felünk elmenjen mellettünk anélkül, hogy elfogadnánk, vagy egyáltalán észrevennénk. Ha így teszünk, akkor kell egy újabb reinkarnáció, hogy találkozzunk vele. Ám önzésünkért a legrosszabb büntetésre ítéltethetünk, amit mi találtunk ki magunknak: a magányra.”

(Paulo Coelho: Brida)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.